Sokan érdeklődtetek, hogy mi újság van, hova tűntem. Pedig minden fontos részlet benne volt a hírekben, többféle média is foglalkozott velem:
Story Online:
A Párnacsata sztárja, Will Freeman hamarosan apai örömök elé néz. Nemdundi asszony a 23. hétben jár, és már el is döntötték, hogy a kis jövevénynek a Will nevet fogják adni, stílusosan. Az ifjú párt az Aktív kamerái kísérték el első bevásárlókörútjára, egy svéd lakberendezési áruházba. Mivel Nemdundi asszony most építgeti sikeres lakberendezési vállalkozását, így nem csoda, hogy olyan bútort szerettek volna választani, mely kifejezi különleges énjüket, és a pocaklakót is inspirálja az első napoktól kezdve. Ezért esett választásuk a különleges és egyedi 12-ONE-DOZEN bútorcsaládra, mely jól illeszkedik egyéniségükhöz. A 12-ONE-DOZEN család egyébként az áruházlánc legnépszerűbb terméke, rögtön az önmegvalósítás nélkülözhetetlen kelléke, a különleges szerencsebambusz mögött.
Kreatív Online:
Április 1-től új taggal bővít a Hunting PR. Az eddig a nyomtatott médiában tevékenykedő Will Freeman fő területe a pénzügyi kommunikáció lesz. Utódját a Tintagyár egyelőre még keresi.
Index (tech rovat):
Az online média területén egyre-másra inkább megfigyelhető azhogy. A Gartner felmérése szerint szignifikáns elmozdulás mutatkozik a blogok használatától a közösségi média irányába.
Mint döbb blogger hagy fel ideglenesen, vagy vékleg a blogolással, helyette inkább a microblogok felé, illetve a nagy népszerűségnek örvendő social media megoldásokat preferálják. A kutatók szerint ez részben praktikus okokkal is magyarázható: az online töltött időn belül változnak az arányok, a közösségekre fordított időkeretben szügségszerűen kiszorítják a Facebook és társai a korábban közkedvelt, külön domain címen futtatott blogokat.
Az iparági elemzők azt jósolják, hogy hamarosan az integrált, Facebook alapról indított, de az apllikációk révén más csatornákon is azonnali másodközléseket generáló bejegyzésterjesztésé lesz a jövő. A magyar példáknak már se szeri se száma, többek közt erre az okra vezethető vissza a WillFreeman.freeblog.hu eltűnése is, de mintablog tulajdonosától megtudtuk, hamarosan új struktúrában indul újra a közkedvelt szolgáltatás.
Kuruc.info:
A Jobbik közleményben tiltakozik az elharapózó idegenszívűség ellen!
A globális agymosás nem kíméli a magyar honfiakat sem. Idegen nevek, az amerikai tömegbutító média kreálmányai köszönnek vissza az internet magyar szegletében. Mindenféle angolszász, kódoltan cionista álnevek mögé bújnak a névtelen és gyáva felbújtók, hogy ártányként fertőzzék a magyar agyakat. A Jobbik kormányra jutva le fogja rántani a leplet az álnéven blogoló árulókról, nem lesz többé Will Freeman, április 11 után minden internethasználónak a magyar anyakönyvi bejegyzésű nevével és címével kell felvállalnia magát, még a társasági honlapokon is!
Igazi csel az lett volna, hogy nem írnak oda emilcímet. Milyen jós az, aki nem találja ki, hát nem?
Ha ez az iparág nem kamu lenne, akkor csak egyetlen egy jelentkezne, a többi meg csak kicsit koncentrálva morzsolgatná a halántékát, aztán legyintene előrelátóan: "ááá, úgy sem vesznek fel".
Mondjuk a casting napjára tök szívesen elmennék. Ahogy a sok panel-palladin egymásnak feszül és hajigálják az aloeverába áztatott vakmacskát egymásnak, na az minden pénzt megérhet. Amúgy amikor két tévéjós találkozik, akkor egymásnak is hazudnak, vagy "te is tudod, én is tudom..." alapon lazítanak?
Azt hiszem rég láttam ennyire szánalmas és szomorú videot az "élcsapatról". Ahogy a sminkeletlen Budai Bernadett fagyoskodik, mint valami leszedált PETA szimpatizáns, közben meg Attila késik - nyilván dugó miatt... Lendvai Ildikó nyomja mint egy öreg gramofon, műlelkesedéssel, de teljesen üres tekintettel. MIndezt egy olyan helyszínen, ami teljesen alkalmatlan bármiféle diskurzusra, vagy spontán csoportosulásra, ennél jobb már csak az Osztyapenko helye lett volna, vagy egy forgalomtól elzárt csíkos terület. És kifekteti őket egy bácsi meg egy néni két keresztkérdéssel, már nem is kell hozzá száz füttyögő.
Aki az eredményeinkről akar bármi bíztatót, annak külföldiekhez kell fordulnia:
Arra mondjuk nagyban mernék fogadni, hogy Haydu Jousefine az valójában Hajdú Józsefné.
Ó ez megint de szép, érdemes volt életem kockáztatásával alá hasalni a Cora parkolójában.
Kettős leszúrt Rittberger, hiszen jobb első és jobb hátsó is, szögben és párhuzamosban is, ritka az ilyen példány mint a vörös panda. Egyszer ezekből diasorozatot csinálok, kiállítást szervezek, világkörüli út lesz, mint a Bodies. Ebőbl is sok minden kiderül az emberek működéséről.
Ez a példány például hibrid. Nem csak a kocsi, a tulaj is. Mert ugye ott kezdődik, hogy beáll a mozgássérült helyre. Lehet az a mentsége, hogy már állt ott valaki szorosan, és ő csak elvétette, viszont akkor pláne fel kellett volna adni a helyet, ha már egyszer fogyis, és keresni egy méretest (a Brico körül van még 1500 üres). Oké, mondjuk, hogy új a kocsi, és a Camry az egy nagy járgány, de azért ennyire eltéveszteni a ráfordulást! Lehet látni, hogy végigment a sáron, eleve a padkára indult lendületből. Mi van, ha ugyanezzel a manőverrel viszi a gyereket az oviba? Kiírtja a Panni néniék csoportját? Ezen a 40 centin elfér két babakocsi anyukástól, bulátástól. Egy ilyen beállás után csak érződik bent, hogy gurul balra a TicTac a kesztyűtartóban, valami nem kóser. Vagy kölcsibe volt az autó, és akkor végülis mindegy, hányan fotózzák le.
9 pont az első kerékre, 9,7-et megadom a hátsóra, plusz 5 pont a rokihely, bónusz a sár és a padkán át indulás, mondjuk az egy plusz 3 pont. Az összesen 26,7, területi bajnok.
Elindult ez az Allee áruház, ami talán egyedül büszkélkedhet a világon azzal, hogy pozitívan nyilatkozott róla az Index. Mondhatni álompremier, hiszen időre elkészült, nem voltak nyers gipszkartonfalak, és nem tapostak senkit halálra az akciós DVD-plajákért folytatott küzdelemben. A hely valamiféle közösségi hasznot is hoz, tágas, embernek tetsző, "élhető", ha hihetünk a híreknek. Civilizált és profi kezdés.
A jó hírnevet ezután olyan 48 óra alatt sikerült sárbarántani. Ma az Allee tulajdonosai és üzemeltetőit holtversenyt futnak a Mogyoródi Aquarenával az évtized leggondatlanabb pénzéhes karvalytőkése címért.
Ehhez nem kellett más, csak a régi zsigeri beidegződés szerint lereagálni egy teljesen hétköznapi műszaki problémából eredő balesetsorozat napvilágra kerülését.
Mert ugye mi is történt? Van egy parkolós pinceszint, ahol vannak a kocsik, és van egy közért is. A közért felé vezető szakaszt mozgásérzékelős tolóajtók választják el. Ezeknek az ajtóknak az a tulajdonságuk, hogy ha ki-be-ki-be járkálnak az emberek - ami a nyitás utáni extrém forgalomban szinte folyamatosan történt - akkor gyakorlatilag nincs idejük becsukódni. Ezáltal a kettős ajtósor zsilipelő szerepe nem érvényesül. A levegő szabadon áramlik, és a huzat irányától függően jelen esetben a garázs légtartalma áramlott a közért felé. Aki sokáig volt ott - ezek többnyire a közért alkalmazottai - elegendő terhelést kapott károsanyagból, és elájult.
Miként is kellett volna erre reagálni? Aki esetleg kórházbakerült, azt meglátogatni, vinni neki ajándékkosarat (amit pont az ottani közértben meg is lehetett volna venni). És kiadni egy közleményt, hogy nagyon sajnáljuk, észleltük a problémát, gondolkozunk a műszaki hiba elhárításán, bevonva a tervezőt és kivitelezőt, reméljük hamarosan megoldható. Puszi. Segítőkésznek és problémára érzékenynek kell mutatkozni. Annyira egyszerű lett volna.
Ehelyett mi volt: "na jól van, lehet tágulni innen, okés? Nincs itt semmi látnivaló, nem szeretnénk nyilatkozni, eddig és netovább. Elvegyem a kamerádat? Ennyit szerettem volna elmondani, lehet fáradozni hazafele."
És ez nem valami szaros kisvállalat, hanem nagy multi, ahol bizonyára volt már csapatépítő tréning, meg asszertív kommunikációs továbbképzés, meg projektmenedzsment szemléleti agytágítás. Ehhez képest ha bebasz a gebasz, akkor a legócskább múltrendszeri reakció van, kussolás, eltusolás, végletekig lojálisan a céghez, teljesen félreértelmezve morált, mindent.
Aztán majd elköltenek 100millió forintot újraodaszoktató reklámkampányra, meg további 10 milliót kommunikációs tanfolyamra, meg új PR-osra. Pedig csak normális emberként kellett volna viselkedni, és ezt mindet megspórolni.
A szülinapi jókivánságok tekintetében eddig 8:6-ra vezetnek a robotok (adatbázisok által generált emilek és SMS-ek) az emberek által írottak előtt.
Van egy, amit nem tudok hova besorolni. Egy biztosítási ügynök jókivánsága hajnalban, személyes hangvételű SMS-ben. Végülis ember, de robotszerű motivációkkal. Akkor ez gondolom hibrid.
Óriási, hosszútávú K+F befektetést eszközöltünk Nemdundival: a kertben növekedő albízia (selyemakác) első alkalommal hozott idén termést, és sok sok magot. Magról termeszteni fát óriási kihívást és türelmet igényel, de belevágtunk. A várható végeredmény igencsak motiváló erejű:
A netes instrukciók alapján négyféle kontrollcsoportot hoztunk létre:
forrázott magok földben
forrázott magok vattán
forrázatlan magok földben
forrázatlan magok vattán
Eredmények:
Alapjában véve a forrázás tényleg meggyorsítja a magok kikelését (73% kontra 44%) és a magburok megrepedését. A vattán nevelt magok gyorsabban csíráznak (55% kontra 25%), és hosszabbra nőnek (23%-kal kevesebb ránc, selyemfényhatás!), ugyanakkor a csírázás utáni földbe ültetés során sérülékenyebbek voltak (8%-os veszteség) és további veszteség várható az átültetési sokk miatt is. Az eleve földben csíráztatottak merevebbek, egyenesebbek, pozícionálásuk és orientációjuk már a korai szakaszban véglegesülhet, szemben a vattán neveltek vízszintes terjedési mutációjával.
Nem is tudtam, hogy van új Paisley album (elég hamar az előző közepes után), szeretném küldeni a Forrester tulajdonosoknak, meg mindenkinek aki szereti.
Az oltással kapcsolatban van még egy fontos kérdés: miután hetekig nem lehetett kapni, illetve heteken át ciki volt beadatni (mert ha igen, akkor te beszoptad amit EZEK mondtak), ezekután végre megszerveződnek az oltások, és mindenki megkapja azt az oltást, ami két hét alatt épít fel védettséget, eközben terhelve az immunrendszert.
Na most éppen a napokban mondták, hogy kb december elején fog tetőzni a fertőzés. Vagyis jó esély van rá, hogy akkor jön a java, amikor még nem is vagyok védett, de legalább elég szarul ahhhoz, hogy bármit elkapjak.
Nekem az oltás pont úgy fest, mintha golyózáporban kezdenénk el felcsatolni a golyóálló mellényeket.
Ja, ma a fodrásznál ültem éppen (persze azért nem a búra alatt rózsaszín csavarókkal), amikor bejön egy muki, és elad valami ezobioöko szart az egyik fodrászcsajnak, az új influenza ellen, egy olyan szert, ami "már több ezer éve bizonyított". Mikor rámutattam arra az ellentmondásra, hogy a H1N1 nem régebbi, mint a cipő ami rajtam van, akkor persze jött valami kamublabla, hogy az ókoriak már hogy tudták.
A már sokszor dícsért "Dugnám" blogot nálam most letaszította a tronról az "Érett nők" blog. Pontosan annyira nem PC és nem emancipált, és nem kulturált és nem tisztességes, hogy ettől rekeszizomrepedésig kell röhögnie magát az embernek. Lángosnak hívni a nőket, mekkora duma már!
Ja és aki amiatt szeretne nyafogni, hogy ez a blog tisztességtelen a nőkkel szemben, az nézzen meg nyitott szemmel egy Benkő Dani csajkereső epizódot, ahova maguktól mennek az ilyen szégyentelenek. Hát én tegnap láttam belőle egy felet, őrület.
3 nő gyalázza egymást teljesen összefüggéstelenül. Az egyik bekattan és dizájnerkonyhás minimálból átáll a meggyőződéses ezo-bio-ökovegába. Erre a másik beszól neki, hogy ő nem fog puliszkát enni, igenis mexokott egy bizonyos nívót a Liszt Ferenc téren. Akkor jön a harmadik, mintegy csitítandó a ketteskét, hogy dehát ő meg nem fejez be semmit, a nyelvvizsgája sincs meg. És akkor ketteskénél elszakad a cérna, hogy neked meg nincsenek álmaid, egy üresfejű liba vagy. Erre közbeszól az első, hogy igen, te meg fűvelfával lefexel. Maradjá' má bazmeg, te meg Kincsőnek nevezed el a gyereket, rád se ismerek, egykoron Guccin kívül másba nem voltál hajlandó belepasszírozni a picsádat, most meg lenézel mindenkit, akinek nincs 4 gyereke! Ja, bezzeg pár éve, a Suttogóról még a Robert Redford jutott eszedbe nem az a babakönyv. Te beszélsz, te ordenáré, kisstílű szar vagy, 2 milliót keresel az ügyvédi irodában, mégis onnan lopod haza a fénymásolópapírt! Évekig jártál azzal a pasival, csak mert neki volt először jacuzzija Budán!
És ez így megy tovább, végén már a néző szégyelli magát helyettük, hogy ezt látni kell róluk.
Hogy ennek mi köze a takarékossághoz, azt nem tudom, igaz, ezt az elvárásunkat a bankreklámokkal kapcsolatban már az állatorvosi rendelőben végigkergetett macskánál fel kellett adnunk.
Azt olvastam hétvégén, hogy a H1N1 "ellen" köztéri oltópontokat fognak felállítani.
Olvasás közben vajon csak nekem ugrott be a bűvös szó, hogy PATIKA!? Képesek lennének nulla fokban szanitéc-sátrakat összedobni mondjuk a Nyugatinál az óra alatt, ahelyett, hogy a két sarokkal odábblevő Kélgyó gyógyszertárban lenne elég fioletta? És ha a patikahálózatot nem képesek ellátni, akkor miért menne könnyebben a mobilpontokon?
Tavalyelőtt már bőven lehetett hallani erről az egészről elemzéseket, meg cikkeket, hogy mekkora üzletfolytonossági kihívás egy ilyen fertőzés, még akkor is, ha nem halálos, csak mondjuk a buszvezetők fele nem tud bejönni melózni,és megáll az élet, zuhan a GDP. Ehhez képest sikerül alulteljesíteni az elvárásokat: a gyárból kiszállítani a szérumot a szérumboltba, már az kihívás.
A faszér' nem csinálnak egy oltóanyag outlet-et? Mi már hozzászoktunk, elautózik oda a magyar társadalom, kivárja a 34 és félórás sorát, és örömmel viszi haza az akciós DVD-t az oltóanyagot. IKEA-ból is kb mennyi lehet? Féltucat? Mégis mindenkinek megvan a szerencsebambusza, és senki sem halt bele, ugye?
Nem akarok ötleteket adni és rémhírt terjeszteni, de a következő jutott még eszembe: látott már valaki ilyen oltóanyagot? Állítólag csak egy fiola, rajta egy cetli, hogy "oltóanyag", és nagy győrikekszes hullámpapírdobozból árulják, még a hivatalos patikákban is. Látom lelki szemeim előtt azt az ételátcímkéző biatorbágyi üzemet, ahol nagy erőkkel cimkézik a rap-szolgák a sima fiziológiás sóoldatot. A falon meg kint lóg a Science és a Wired ominózus cikke, ami arról szól, hogy a placebo-készítmények polgárjogot kell nyerjenek.
Egy két kekidzsekis angol úriemberen kívül senkit sem tudnék említeni, aki számomra hiteles lenne utazgatós tévéműsorban. Amint meglátok egy ilyen túlmozgásos, extrém-hangsúlyozós sztárt, ahogy sorolja az adatokat a 452 lépcsőfok tetején, amiről majd leesik a gesztikulálás miatt, én már kapcsolok is el. Tök egyértelmű, hogy ezek a figurák ki nem mozdulnak a forgatáson kívül a helyi Hiltonból, legfeljebb csak a közeli kupiig/italmérésig.
Minősített eset a női utazó, ahogy hiperlelkesedik valami fűszerpiacon egy száriban, vagy bebaszva bazsalyog egy pincészetben a főborászra. És teszik fel hozzá az olyan igazi beszűkült butapicsa kérdéseiket, fogalmatlanul, azt gondolva, hogy a helyieknek ugyanúgy totál egzotikus egy széles kormos serpenyő, mint neki, aki életében nem csinált komolyabb műveletet a konyhában, mint hogy parmezánt szórt a mikrózható fóliás lasagnera.
Aztán az ilyenek elmennek valami sztárfőzős műsorba, és 3 millió ember szeme láttára vallják be, hogy nem tudják mi az a brownie, de még a kiejtésébe ("valami bróvni") is belegabalyodnak. És 2015-ben is műszálas ocelotmintás felsőt fognak hordani.
